A HÓNAP EMBERE

Otthon a színpadon - Szokolay Ádám

 

Szokolay Ádám Zsolt fiatal zongorista zenész családba született, és már 8 évesen felvételt nyert a Zeneakadémia Kivételes Tehetségek Előképzőjébe. A 18 éves muzsikus számos versenyen vett részt és sikeresen szerepelt az évek során: többek között 2012-ben a 12. „Münchener Klavierpodium” versenyen a szakmai, a média, és a junior zsűri győzteseként végzett, valamint a közönségdíjat és az Év virtuóza díjat is megkapta. A MOL Tehetségtámogató Programban 2006 óta résztvevő zenész, azóta is sokat koncertezik és versenyzik - az ott szerzett élményeiről és terveiről kérdeztük.

 

 

Mikor és hogyan kerültél kapcsolatba a zenével?

Első zenei élményeimet édesanyám hasában ’’kaptam”, hiszen sokat hallgatott zenét és ő maga is játszott. Anyukám zongoratanár, sokat tanított otthon már 4 éves koromtól kezdve. Később nagymamám elkísért a zeneiskolába, s ott is kaptam zongoraórákat édesanyámtól.

 

 

Miért szeretsz versenyekre járni? Melyik a legnagyobb élményed?

Mindig mérföldkő, ha elmehetek egy versenyre, mert így felmérhetem a fejlődésemet. Nemcsak azt látom a versenyben, hogy vannak nyertesek és vesztesek. A versenyre való felkészülés mindig nagy kihívás, sok kitartásra és türelemre van szükségem a gyakorláshoz, de tudom, hogy ezáltal fejlődök. Minden verseny, amire elmehettem mást és mást jelentett számomra. Talán a müncheni zongoraversenyre vagyok a legbüszkébb, hiszen ott nem csak a szakmai zsűri elismerését nyerhettem el, de a közönség is engem ítélt a legjobbnak, hiszen megkaptam a közönség díját is. Ez azért is külön öröm volt, mivel nagyon fontos számomra, hogy az emberek szeressék a komoly zenét, és hogy a közönségnek maximálisan át tudjam adni mindazt, amit a zene és a zeneirodalom remekei jelentenek számomra. A jövő szempontjából pedig az ő véleményük a legmeghatározóbb. A versenyzésnek egyszer vége lesz, de koncertezni életem végéig nagyon szeretnék.

 

 

Júniusban megosztott első helyezést értél el a IV. „Pianotalents” Nemzetközi zongoraversenyen. Mesélnél arról,Szokolay Ádám a Pianotalents versenyen hogy milyen élmény volt részt venni ezen a versenyen?

Ezen a versenyen mindenki idősebb volt nálam, ezért sokkal izgalmasabb volt a helyzet és sokkal nehezebb is volt helytállni, mint más versenyeken. Nagyon kevés időt adtak a főpróbára és a versenyek közötti gyakorlásra, így jól be kellett osztanom az időmet. Szerencsére nem vagyok stresszes versenyző, a koncertek és versenyek előtti napokban már inkább a pihenésre szoktam koncentrálni, így nekem ez nem is okozott akkora gondot. A zsűri tagjaitól jó véleményt kaptam és a kritikák is sokat segítettek.

 

 

Hol szeretnéd folytatni a tanulmányaidat?

Kicsi koromtól kezdve a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem előkészítő osztályának hallgatója vagyok. Az eltelt 9 év alatt a legjobb professzoroktól tanultam, akiknek nagyon hálás vagyok. Jelenleg Keveházi Gyöngyi és Várjon Dénes tanítványa vagyok, illetve ebben az évben Némethy Attila professzor úrnál is tanulni fogok. Emellett Szentpéteri Gabriella és dr. Dominkó István zongoraművészek is hosszú évek óta segítenek engem, szinte már baráti kapcsolat alakult ki közöttünk. Aszalós Tündét is megemlíteném, aki édesanyám után tanított, és a mai napig végig kíséri fejlődésemet, minden koncertemen ott van és jó tanácsokkal lát el. Miután tavasszal leérettségizem, Németországba és Amerikába szeretnék majd felvételizni. Tulajdonképpen bármelyiknek örülnék, ha sikerülne. Szeretnék megismerkedni más országok világával és kultúrájával, hogy könnyebben el tudjam majd dönteni, végül majd hol szeretnék később élni és dolgozni.

 

 

Milyen további terveid vannak a jövőre nézve?

Régóta és sokat koncertezem, versenyzem, s továbbra is ez a tervem- a színpad már szinte az otthonomnak számít, jól érzem magam ott. Ezen felül majd szeretnék a világ valamelyik zeneművészeti egyetemén tanítani, és olyan jó professzor szeretnék lenni, mint tanáraim és nagybátyám Szokolay Balázs, aki az egyik nagy példaképem.

 

Szokolay Ádám