A HÓNAP EMBERE

Márton Anna „Vívás ésszel és szívvel”

 

A vívás a figyelem, a koncentráció sportja, néha azonban szívből kell előre menni – véli Márton Anna, a MOL Tehetségtámogató Program 18 éves sportolója. A magyar vívó válogatott legfiatalabb tagjának augusztus 5-12. között a MOL Vívó Világbajnokságon szurkolunk, hogy sikerüljön élete legjobbját teljesítenie a nemzetközi felnőtt élmezőnyben.

 

 

Korosztályos világversenyekről már számos érmet gyűjtöttél, mit tekintesz első nagy sikerednek?

Amikor először nyertem junior világkupát, 2008-ban. Még csak serdülő korosztályú voltam, nagyon örültem neki. Ezzel a világkupával kijutottam az Európa- és a Világbajnokságra is, és mindkettőn 3. lettem, a csapatot pedig megnyertük az Eb-n. Óriási élmény volt, hogy egy olyan versenyen, amin senki nem számított rá, beindultak az eredmények. Amikor jön egy ilyen siker, akkor a következő versenyen már nő az önbizalmad, és elhiszed, hogy újra meg tudod csinálni.

 

A júniusi felnőtt Eb-n az egyéni döntős szereplésed is adhat egy ilyen lendületet a most kezdődő vívó Vb-hez?

Már régóta vártam, hogy a felnőttek között is összejöjjön a 8-as döntő, és kicsit csalódott voltam, hogy a világkupákon még nem sikerült. De szerencsére jól időzítettem az Eb-re, és remélem, hogy most már rendszeres résztvevője leszek a döntőknek, hiszen érzem, hogy meg tudom verni a felnőtteket is.

 

Fiatal korod ellenére már két éve vagy tagja a felnőtt válogatottnak, a 2011-es Vb-n csapattal döntőbe jutottatok.

Igen, akkor hatodikok lettünk. Szicíliában rendezték a Vb-t, az egyéni senkinek sem sikerült jól, sok kritikát kaptunk, ezért a csapatban már dühből vívtunk. A legjobb nyolc között sikerült a koreaiakat is legyőznünk, ami hatalmas érzés volt, mivel azóta már olimpiai bajnok is van közöttük.

 

Meglepő, hogy indulatból is vívsz – a páston kívül nagy nyugalmat sugárzol.

Általában jól megy az összpontosítás a páston is. A vívásban különösen fontos, hogy jó versenyzőtípus legyél, hogy oda tudjál figyelni éppen arra, amit csinálsz. Ha nem vagy résen egy pillanatra, másodpercek alatt kaphatsz három-négy tust. Ritkán azért van olyan, hogy ha nem érzem a ritmust, néhány tus erejéig kikapcsolom az agyamat és szívből megyek előre, hogy újra belerázódjak. Fontos az erő, a lendület, de a figyelem megőrzése a leglényegesebb. Szerencsére sokat segít az edzőm, Gárdos Gábor.

 

Kit tekintesz példaképnek?

Sokan vannak, akiknek szeretem nézni a vívását, nemzetközi mezőnyben is, de az igazi példaképem Pézsa Tibor, aki 1964-ben volt olimpiai bajnok kardvívó. Ő nevelt a BSE-ben, rá nézek fel úgy igazán. Még most is edzek vele, heti egyszer iskolázunk, amit mindig nagyon várok, rengeteget tanulok tőle is.

 

A sorozatos junior és felnőtt versenyek mellett jut időd a tanulásra?

Elég fárasztó mindkét korosztályban versenyezni, nincs pihenés az évben, mert épphogy augusztusban végzek a felnőttekkel, szeptemberben már kezdek is a juniorokkal, a következő szezonra felkészítő erőnléti edzőtáborba megyünk. Most ősszel érettségizek is, kémia és biológia a választott tárgyam. Szeretek tanulni, érdekelnek a dolgok, de egyelőre még a vívás van az első helyen.

 

Bizonyára olimpiai terveid is vannak…

Természetesen. Aki már ilyen szinten űzi a versenysportot, annak minden nap az olimpiai érem lebeg a szeme előtt. Szilágyi Áron győzelme is „felturbózta” a magyar vívókat, mert érezzük, hogy ez nem lehetetlen. A női kardvívás még fiatal sport, eddig három olimpián volt jelen, de Rióba már mindenképpen szeretnék én is kijutni, a 2020-as olimpiára pedig fizikailag és tapasztalatilag is csúcsformába kerülhetek.

 

Márton Anna vívó

 ujeuropaalapitvany.hu