A HÓNAP EMBERE

2013. február, Lucz Dóra kajakos

 

Lucz Dóra korosztályos világbajnok, a 2013. januári Ausztrál Ifjúsági Olimpia kétszeres bajnok kajakosa. Néhány héttel ezelőtt még a 48 fokos Sydneyben lapátolt, majd egyhetes edzőtábor következett, most pedig a gimnáziumban pótolja a tananyagot, hiszen a tanulásban is a maximumra törekszik a MOL Tehetségtámogató Program 18 éves sportolója.

 

Az ausztrál ifjúsági olimpián két arany és egy bronzérmet nyertél, milyen élményeket őrzöl az extrém helyszínről és a versenyről?

Harminc órás út után, reggel hétre érkeztünk Sydneybe, a szállás elfoglalása után már délután kimentünk a pályára. Öt hónap után szálltam vízre, mivel itthon a tavalyi szezon óta csak szárazföldi edzésünk volt. A másnapi, 500 méteres verseny előfutamában ez meg is látszott, de az elődöntőben, döntőben, majd a következő napon 200 méteren már jó formába kerültem. Itt az előfutamot sikerült megnyernem, majd a döntőt is. Az eredményhirdetés érdekessége az volt, hogy ugyanúgy, mint a nagy világversenyeken, eljátszották a himnuszt. Mivel a csapatból többen is futamgyőztesek voltunk, így a magyar himnuszt sokszor meghallgathattuk.

 

 

A jó eredmények után volt lehetőségetek a lazításra?

Az olimpia végeztével három napra beköltöztünk a kajakválogatottal Sydney belvárosába, a Hyde park mellé. Minden nevezetességet megnéztünk: az Operaházat, a Harbour Bridge-t, a Darling Harbour-t, strandoltunk is, úgyhogy nagyon nagy élmény volt az egész. 

 

 

Lucz Dóra húga, Noémi (balra) is sokszoros korosztályos magyar bajnok kajakosSportos családotok van, az ő hatásukra kezdtél el Te is versenyezni?

Anya magas szinten kosarazott, apa hobbiszinten tollasozik. Hárman vagyunk testvérek, a két húgom is eredményesen kajakozik. Több mindent kipróbáltam eleinte, úszást, balettot, aztán a kajak maradt. De nem úgy jöttem le az első edzésekre a Dunakeszi Kajak Klubba, hogy élsportoló leszek. Fokozatosan szerettem meg a kajakozást.

 

 

Nehéz elsőre ránézésre elhinni, hogy kajakos vagy, nincsen „klasszikus kajakos” alkatod.

Hát igen, nem az erősségem az erősség… Az edzőim mindig mondják, hogy híznom kéne, próbálkozok.

 

 

Akkor mi a Te erősséged, minek köszönhetőek a jó eredmények?

A kajakozáshoz nem csak fizikai erő kell, sok összetevőből áll: állóképesség, technika, illetve nagyon sok minden fejben dől el. A hozzáállás, kitartás, akarat, és a koncentráció sokat számít.

 

  

Korábbi versenyeidet figyelembe véve melyik eredményedre vagy a legbüszkébb?

Mindegyik eredményre nagyon büszke vagyok, mert mindegyikért nagyon sokat dolgoztam. Leginkább a 2011-es ifi vébén egyesben 500 méteren elért első helyezés áll a szívemhez közel, az volt az első igazán nagy eredményem, ott hallottam először a himnuszt a dobogón.

 

Az ifjúsági korosztálytól tavaly búcsút vettél, miben lesz más ez az év, mint a korábbiak?

Idén már az U23-es mezőnyben fogok versenyezni, illetve a felnőtt mezőnybe is fel kell lassan érni. A tavaszi felkészülésben az lesz az első nagy újdonság, hogy a kerettel melegvízi edzőtáborba megyünk Olaszországba. Eddig nem voltunk külföldön, tavaszonként itthon szálltunk vízre, suli mellett edzettünk. Most viszont lesz három hét tiszta edzőtábor.

 

 

Jövőre fogsz érettségizni a dunakeszi Radnóti Miklós Gimnáziumban, hogyan tervezed a továbbiakat: kajak, vagy továbbtanulás?

Ez egy folyamatos dilemma, mert nagyon szeretek kajakozni, de ennek egyszer vége lesz, úgyhogy mindenképp szeretnék továbbtanulni. Szerencsére jól megy a tanulás, a matek és a töri áll hozzám legközelebb, úgyhogy gazdasági irányába mennék. De a kajakozást is mindenképp folytatnám.

 

 

Szerinted lehet versenyszerűen kajakozni és tanulni párhuzamosan?

Danusa – Kozák Danuta – is pont most szerezte meg a diplomáját, úgyhogy lehet.

 

 

Ő a példakép?

Igen. A mostani tatai és a decemberi varsányi edzőtáborban is ott volt Danusa. Össze tudtunk vele ismerkedni, és nagyon szimpatikus volt. Példaértékűnek tartom, mert teljesen emberi maradt – a két olimpiai cím ellenére.

 

 

Hova szeretnél eljutni a kajakkal, a felnőttek közé mikorra érhetsz be?

Sok felnőtt női kajakos elment most Magyarországról, de aki igazán jó, az szerintem itt maradt – például Danusa, Szabó Gabi. Kevesebben vannak, a nagyon sok jóból maradt sok jó… Nem lesz egyszerű Rióra beérni.

 

 

Miért éri meg egy fiatalnak kajakozni?

Mert egészséges lesz, barátokat szerezhet, illetve nekem a versenyzés a legnagyobb élmény. Az utazás is nagyon nagy lehetőség, nem hiszem, hogy eljuthattam volna Ausztráliába vagy Szingapúrba a kajakozás nélkül.