A HÓNAP EMBERE

2013. június Labancz Dániel, Vadaskert Alapítvány

 

A Vadaskert Alapítvány 2009 óta komplex élményterápiás programokkal is segíti a lelki nehézségekkel küzdő gyermekek és fiatalok gyógyulását. A MOL Gyermekgyógyító Program támogatásával a 2012/2013-as tanévben többek között depresszióval, evészavarral, viselkedészavarral, kötődési problémákkal hozzájuk forduló gyerekeknek és családjaiknak szerveztek kalandterápiás családi hétvégéket. Tapasztalataikról Labancz Dániel pszichológust kérdeztük.

 

Miért döntöttek úgy, hogy idén hangsúlyosan bevonják a gyerekek családját is a terápiás folyamatba?
Tavaly kamaszoknak szerveztünk élmény- és kalandterápiás csoportokat a MOL Gyermekgyógyító Program keretében, és akkor is tapasztaltuk, hogy a szülőkkel való együttműködés alapvető fontosságú. Sok esetben a családi problémák tünethordozója a gyerek, ezért jóval hatékonyabb lehet, ha az egész család eljön, és közösen vállalja a felelősséget a problémáért. A gyerek ilyenkor érzi, hogy nincs egyedül, támogatják.

 

Kik vehetnek részt a családi hétvégéken?
Elsősorban a kórházi ellátásból kerülnek hozzánk a gyerekek, de volt már olyan is, hogy a szülő egy rólunk szóló újságcikk alapján talált meg minket. Egy-egy hétvégi csoport négy családból áll, így a résztvevők egymástól is sokat tanulhatnak. Az a célunk, hogy könnyebbé tegyük a hétköznapjaikat azoknak a családoknak, ahol a gyereknek valamilyen pszichiátriai, pszichológiai nehézsége, problémája van, így a programra nem feltétlenül a szűk család jön, hanem azok, akik együtt élnek, akár nagyszülők is. Életkor szempontjából vegyes a csoport, fontos viszont, hogy a gyereknek is legyen egy minimális önreflexiós készsége, képes legyen arra, hogy az átélt élményekkel kognitív szinten is dolgozzon. Általában 12-13 éves kortól hatékony a módszer, de volt már, hogy 6-7 éves kistesó is nagyon motiváltan, aktívan vett részt a programon.

 

Mennyiben jelent nehézséget, hogy a résztvevők változatos háttérrel, problémákkal érkeznek?
Az élményterápiás módszer jól működik heterogén csoportban. Nem a tünetek szerint válogatjuk a résztvevőket – a lényeg, hogy a probléma családi rendszerben is jól megfogható legyen. A problémák mögött húzódó készségdeficitekre fókuszálunk, ezeket fejlesztjük: például az empátiás-, a kommunikációs készséget, a felelősségvállalást vagy az indulatkezelést.

 

Az élményterápia során gyerekek, felnőttek extrém helyzetekben – például a magas kötélpályán – együtt küzdenek meg a kihívásokkal. Hogyan reagálnak ezekre a szokatlan körülményekre?
Vadaskert AlapítványA hétvége során természetesen csak fokozatosan jutunk el azokhoz a nagy kihívást jelentő feladatokhoz, amit például a magas kötélpálya jelent. Viszont a körülmények az egyszerűbb feladatokban is valóban szokatlanok. Az egyik elmélet, ami alapján a programunkat kifejlesztettük az úgynevezett komfortzóna modell, mely az outdoor-módszerek egyik alapja. Eszerint van egy komfortzónánk, ahol a hétköznapokban megszokott módon reagálunk az eseményekre. Az erős, szokatlan élmények azonban rákényszerítenek minket, hogy kilépjünk a komfortzónánkból és átlépjünk a tanulási zónánkba, ahol már nem biztos, hogy működnek ugyanezek a stratégiák. Ha fenn vagyok a kötélpályán valakivel, vagy a családtagjaimmalbekötött szemmel keresünk egy fát, csak úgy tudunk túljutni a feladaton, ha együttműködünk – ha például azt szoktam meg, hogy agresszióval oldjam meg a konfliktushelyzeteket, az ezekben a gyakorlatokban többnyire csődöt mond, és kénytelen leszek kipróbálni más stratégiákat is. Gyakori például, hogy valamelyik szülő megmondja, hogy ő a főnök, az van, amit ő mond. Bárkinek lehet jó ötlete, beszélgetéssel közös megoldást kell találni a helyzetre. Ezek az élmények modellezik a hétköznapi helyzeteket: a frusztráló, vagy problémamegoldást, együttműködést igénylő helyzetek megoldásához olyan készségekre van szükség, amelyek a hétköznapokban is hasznosak, ha együtt élek valakivel. Nagy hangsúlyt fektetünk a családtagokkal átélt élmények megbeszélésére is, és így együtt az élmény és az élmények feldolgozása olyan erős tapasztalatot jelent a részvevőknek, amely sokáig hat.

 

Milyen speciális képességeket igényel a szakemberektől ez a terápiás forma?
A programot egy háromfős szakmai team vezeti: Dr. Kenézlői Eszter gyermekpszichiáter szakorvos, pszichoterapeuta, Skaliczky Dávid élménypedagógus és tréner és jómagam. A pszichiátriai, pszichológiai, pedagógiai végzettségeinken túl mindannyian képzett outdoor trénerek vagyunk, van közöttünk képesített életmentő is, a gyakorlataink pedig teljesen kockázatmentesek, szigorú nemzetközi biztonsági sztenderdekkel dolgozunk. A személyes érdeklődésünk is kapcsolódik az élményalapú tevékenységekhez, én például rengeteget mászok sziklát. Sziklamászás során hatalmas önismereti utat jár be az ember, sokat tanultam bizalomról, kitartásról, fejlődésről. A sziklán is ketten vagyunk, a másikra van bízva az életem, az övé pedig rám, nem lehet nem együttműködni. Mindannyian megtapasztaltuk ezeket az élményeket, és szeretnénk ezt továbbadni másoknak is.

 

Új Európa Alapítvány

 

 

Vadaskert Alapítvány

 

Vadaskert Alapítvány

Vadaskert Alapítvány