A HÓNAP EMBERE

2012. október, Boldizsár Ildikó meseterapeuta

 

A MOL Gyermekgyógyító Program támogatottjai között idén új kezdeményezésként jelent meg a paloznaki Meseterápia Központ, amely állami gondozott gyermekek élményterápiás programjainak ad otthont. A Dr. Boldizsár Ildikó által vezetett tíznapos meseterápiás táborokban a mesék világképéből, segítő erejéből merítve a gyermekek saját életük nehézségeinek rendezéséhez is hasznos tudást kaphatnak. A szakembertől megtudtuk, hogy a meseterápiás programnak nem véletlenül lett „Gyökerek és szárnyak” a mottója, a mesék mellett ugyanis a szárnyak szó szoros értelmében szerepet kapnak a terápiában.

 

Több évtizede foglalkozik mesekutatással, számos önálló kötete, mesegyűjteménye jelent meg. Az utóbbi években meseterapeutaként dolgozik, a népmesék gyógyító erejét eddig főleg felnőttek körében alkalmazta. Miért fordult az állami gondozott gyermekek felé?
2010 őszén jött létre a Meseterápia Alapítvány és a Meseterápia Központ Paloznakon, az alapító házaspár – Wirtz Albrecht és Ágnes – engem kért fel szakmai vezetőnek. Az ő kérésük volt, hogy elsősorban állami gondozott gyerekekkel foglalkozzunk. Addig főleg iskolás korú, illetve felnőtt pácienseim voltak, valamint kórházban kezelt gyerekekkel kerültem sokszor kapcsolatba. Ez a paloznaki munka, a gyerekotthonban élők állapota azonban új volt nekem is. Ugyanakkor az általam kidolgozott Metamorphoses Meseterápiás Módszer lényege, hogy a mese a bölcsőtől a koporsóig minden élethelyzetben használható. És abban biztos voltam, hogy leginkább ott használható, ahol az emberek valaminek híján vannak, úgy, mint ahogyan az állami gondozott gyerekek a család hiányától szenvednek.

 

Kik vehetnek részt a terápiás táborokban, hogyan választják ki a gyerekeket?
Az első nyáron, 2011-ben szakmai szervezetekkel vettük fel a kapcsolatot és a gyermekotthonokból pályáztattuk meg a gyerekeket. A pályamunkát benyújtók közülük választottuk ki azt a végül 107 gyereket, akik tavaly nyáron öt turnusban eljutottak hozzánk.

 

Boldizsár Ildikó a paloznaki Meseterápia Központban állami gondozott gyerekeknek vezet meseterápiás tábortMilyen állapotú gyerekeket fogadtak a Meseterápia Központban, jellemzően milyen problémáik vannak?
A legnagyobb problémájuk a család hiánya, és ebből következik sok olyan zavar, ami nagyon megnehezíti a munkánkat. A legáltalánosabb a mérhetetlen agresszió, illetve a másik véglet, az apátia, a teljes közöny, az érzelmi elhanyagolásból adódó teljes bizalmatlanság. És valahogy mindegyik gyerek nagyon űzött, hajszolt, nem találja sehol a helyét. Kaotikus külső és belső viszonyokat látunk körülöttük és bennük, amikor belépnek a kapun.

 

Mi a különbség a gyerekeknek és a felnőtteknek szóló terápia között?
Mi ugyanazt szeretnénk elérni a felnőtt és gyerek kliensekkel is. Abban szeretnénk segíteni a hozzánk érkezőket, hogy minél több ponton létre tudjanak hozni kapcsolódásokat saját maguk és a környezetük között. Nagyon fontos számunkra, hogy amikor valaki hozzánk jön – legyen az gyerek vagy felnőtt – a benne lévő jóhoz is jól tudjon kapcsolódni. Az ő esetükben ez a legnehezebb feladat, mert nem hiszik el magukról, hogy ők jók és szerethetők.

 

Hol van ebben a munkában a meséknek a szerepe?
A munkánk alapja a mesék rendje szerinti világkép kialakítása és élővé tétele, vagyis egy olyan rendnek a megmutatása, ami mindig is létezett, amióta világ a világ. Ebben a külső és belső „rendcsinálásban” segítenek a mesék, hiszen a hagyomány által megőrzött történetek olyan bölcsesség alapú történetek, amelyek mindenkor, minden időben élni segítették az akkor és ott élő embert. Minden csoportra külön munkatervet készítünk, és kiválogatjuk a hagyományból azokat a meséket, melyek az ő élethelyzetükben leginkább segítséget tudnak nyújtani, hogy kimozdulhassanak bizonyos holtpontokról és legyen egy erős jövőképük.

 

A mesefoglalkozások mellett a madarakat is bekapcsolják a terápiás folyamatba, Madárházukban kétszáz szabadon élő szárnyas vendégről gondoskodnak. Miért pont a madarakat választották a mesék mellé? Más állatok – például lovak, kutyák – sokkal gyakrabban segítik a terapeuták munkáját.
A mesekutatók szerint a föllelhető szövegek, mítoszok, mitológiai jelképek alapján el lehet mondani, hogy az ember legősibb segítői a madarak voltak És a mesékben is, ha egy madár feltűnik, az mindig óriási segítséget jelent a mesehősnek. A másik érv a madarak mellett, hogy rengeteg fontos tulajdonsággal rendelkeznek. Kiemelkedő a tájékozódó képességük, nagyon gyorsan tudnak reagálni a környezet változására. Rengeteg életöröm van bennük, vagy említhetném a szárnyalás képességét és fejlett kommunikációjukat. Általában a madár elröppen az ember közeledésére, de a Madárházban nem repül el, hanem rácsodálkozik arra a kis emberi lényre, aki ott áll vele szemben már a második órája nyitott tenyérrel és várja, hogy odamenjen hozzá. És akkor, ennyi kitartás és szeretet láttán, valóban odamegy és eszik a kezéből. Ez az élmény olyan bizalmat ébreszt a gyerekekben az egész teremtett világ iránt, amit más állattal nehezen tudnánk elérni.

Madárterápia a paloznaki Meseterápia Központ Madárházában

 

Milyen eredményeket látnak a gyerekek körében a mese- és a madárterápia ötvözésének köszönhetően?
Jelenleg 189 gyerek sorsát követjük nyomon, velük, nevelőikkel gyakorlatilag napi szinten vagyunk kapcsolatban. A táborok legkézzelfoghatóbb eredménye, hogy minden gyerek megismerhette saját jobbik, napsütötte énjét, és valamiféle célt tudott kitűzni maga elé. Akár kis célokat, hogy például minden nap olvasni fog egy mesét, vagy akár nagyobbakat, hogy aki eddig nem rendszeresen járt iskolába, most minden nap el fog menni, vagy javít a tanulmányi eredményén. Tehát azt látjuk, hogy megpróbálják kezükbe venni a sorsukat, amikor rájönnek arra, hogy felelősek saját életükért. Mindegy, hogy palotában vagy viskóban születik az ember, saját magának kell boldogulnia, csak ő, az ő tettei és döntései minősíthetik az életét, javíthatják az életminőségét.

 

Új Európa Alapítvány