A HÓNAP EMBERE

2012. november, Agócs Mihály kajak edző

 

„Nekem elsődlegesen embert kell nevelnem. A kérdés az, hogy tíz-húsz év múlva érvényesül-e az egykori tanítvány az életben, bele tudok-e nézni a szemébe.” – vallja a 2012-ben MOL Tehetséggondozásért Díjjal kitüntetett kajak mesteredző, Agócs Mihály.

 

A szakember versenyzői az elmúlt több mint húsz évben az utánpótlás korosztályban, majd a felnőttek között számos nemzetközi eredményt értek el. Nevelőedzője volt a sokszoros világbajnok Paksy Tímeának és Benedek Dalmának, és a londoni olimpia két bajnokának: Kozák Danutának és Szabó Gabriellának. Agócs Mihály edzői hitvallása mellett olimpiai bajnokainkkal kapcsolatos élményeket is megosztott velünk.

 

A KSI SE-ben milyen csapattal foglalkozik jelenleg?

Tavaly hat évfolyamot ölelt fel a csapat, őket 8-9 éves korukban toboroztuk, és az elmúlt két-három évben lettek 18 évesek, feljebb kerültek, vagy abbahagyták az élsportot. Idén ősztől újra kicsikkel, 13 évnél fiatalabbakkal foglalkozom. Ez most egy másik, feladásos rendszer, a teljesen kezdő, 8-10 éves gyerek 12 -13 éves korukig kerülnek hozzánk, így nem olyan hosszú időt töltenek el nálunk, mint a korábbiak.

 

Amikor jelölték a MOL Tehetséggondozásért Díjra, a szülők, gyerekek egybehangzóan írták Önről, hogy igazi nevelőedző, kihozza a fiatalokból a maximumot, nemcsak a sport, hanem a tanulás területén is, és egykori versenyzőivel még akkor is szoros kapcsolatot ápol, amikor már régen kirepültek csoportjából. Mi az Ön titka, szigorúsága ellenére miért szeretik ennyire tanítványai?

Fontos látni, hogy az emberek nagy többségéből felnőtt szinten nem lesz élsportoló. Tehát szerintem rossz úton jár az az edző, aki nem hajlandó megmondani a gyereknek, hogy elsődlegesen tanuljon és csak emellett sportoljon. A kérdés az, hogy tíz-húsz év múlva érvényesül-e az egykori tanítvány az élet egyéb területein is, bele tudok-e nézni a szemébe. Az edzésen nálunk pont a héten kell bemutatni az ellenőrzőket, ez mindig kötelező. Így sokszor a szülőnél is hamarabb tudom meg, ha nem jól tanul a gyerek.

 

Rossz jegyek esetén mire számíthatnak a gyerekek?

Általában csak elbeszélgetek velük, de előfordult már, hogy valakit eltiltottam egy-egy hétre az edzéstől, hogy javítsa ki az eredményeit. A rossz jegyek egy idő után felhalmozódnak, és inkább most tiltom el én, mint hogy májusban a tanár mondja azt, hogy nem jöhet kajakozni. Versenyszezonban már sokkal nehezebb behozni a lemaradást.

 

Ilyen döntések után sem veszít népszerűségéből a tanítványok körében?

A gyerekek nem bánják, ha az edző kemény, ha azt látják, hogy szigorú, de igazságos, és fordulhatnak hozzá bármilyen gondjukkal. Minél fiatalabbak, annál fontosabbak az egyértelmű játékszabályok, hogy tudják: ha átlépik a határt, akkor baj van, de ha belül maradnak, rendben mennek a dolgok. Ezt nagyon díjazzák a gyerekek. Kellemes visszajelzés, amikor évek múlva egykori tanítványaim elhívnak a szalagavatójukra, esküvőjükre. Mára vannak olyan jó barátaim, akik húsz éve még versenyzőim voltak.

Agócs Mihály tanítványaival egy nyári vízitúrán

 

Csalódást jelent Önnek, ha versenyzőiből később nem lesz élsportoló?

Nekem elsődlegesen embert kell nevelnem. Ha valakiből egy jó orvos, vagy egy jó kőműves lesz, becsületesen helytáll, akkor én megtettem, amit kell. Ha emellett a tanítványaimból olimpiai bajnok lesz, – mint idén két volt tanítványomból – az nagyon-nagy dolog. De tudni kell, hogy nincs mindenkiben meg ez az adottság. Másrészt tiszteletben kell tartani a gyerek döntését. Általában 18 éves korban van a vízválasztó. Egy nevelőedzőnek szerintem az is feladata, hogy felmutassa a gyereknek a két utat, ami előtt áll – hogy mit jelent a felnőtt élsportoló kajakos pálya, és mi lesz belőle, ha tizennyolc évesen abbahagyja, és egyetemre megy. Adhatok tanácsokat, de nem vihetem más bőrét a vásárra. A fiatalnak magának kell döntenie.

 

Említette olimpiai bajnok tanítványait, Kozák Danutát és Szabó Gabriellát. Nyilván találkoztak hazaérkezésük után. Mesélne élményeiről?

Az olimpiai láz lecsengése után beültünk Gabival egy cukrászdába, és az egy sütiből három órás beszélgetés kerekedett. Kaptam tőlük egy londoni olimpiás pólót is, amit még az olimpiai faluból hoztak – általában minden ilyen helyről meglepnek valami apró dologgal. Nagyon jó érzés, hogy gondolnak rám. Később a vízitelepen volt egy ünnepség, meséltek a gyerekeknek, fotózkodtak. A végén készítettek hármunkról egy olyan fényképet, amin Gabiék kérésére az én nyakamba akasztottuk az aranyérmét. Ez nagyon szép gesztus volt, nem számítottam rá.

Agócs Mihály mesteredző Kozák Danuta és Szabó Gabriella olimpiai bajnokokkal

 

Mi a véleménye az utóbbi hónapokban a nyilvánosságot foglalkoztató kajakos történésekről, élsportolók országváltási szándékáról? Egykori tanítványai, Paksy Tímea és Benedek Dalma is érintettek.

Megszakad értük a szívem. Mindketten sokszoros világbajnokok, olimpiai távon is, és mégsem tudtak kijutni az olimpiára, többször külső körülmények miatt. Pedig megérdemelték volna. Azt, hogy most elmennek, meg tudom érteni. Az állami sportvezetésnek és kajak-kenu szakvezetésnek is el kellene gondolkodni, hogy miért van az, hogy ennyi versenyző áll fel, és máshol keresi a boldogulását. Lehet, hogy valamit nem jól csinálunk.

 

Ön soha nem tervezte, hogy külföldön, jobb körülmények között folytatja munkáját?

Fontos nekem ez az ország, az, hogy magyar embereknek teremtsek lehetőséget arra, hogy sikeresebbek legyenek. Nagyon kötődök nemcsak az országhoz, hanem az anyaegyesületemhez is. Majdnem mindig vannak olyan gyerekek, akikkel már két-három éve együtt edzünk, hozzánőnek a szívemhez, és nem tudnám őket itt hagyni.

 

Új Európa Alapítvány

 

 

 

2012. december 31-ig ismét várjuk a jelöléseket a
MOL Tehetséggondozásért Díjra.